A vírusokról - a kínai orvoslás szempontjából

Talán nem annyira köztudott, hogy a kínai orvoslás teljesen más terminológiával és fogalomtárral rendelkezik, mint a nyugati orvoslás. Míg a nyugati orvoslásban betegségekről beszélünk, addig a kínai orvoslásban tünetegyüttesekről – szindrómákról. Míg a nyugati orvoslásban például fejfájásként nevezünk meg egy tünetegyüttest, addig a kínai orvoslásban a tünetegyüttes forrását, vagyis a tünetek megjelenésének okát nevezzük meg, például máj yang feltör típusú fejfájásként. A kínai orvoslás, amint ez a példából is látható, számunkra kicsit virtuális fogalmakkal dolgozik, egy olyan rendszerben, amelyben a kapcsolódásokat keresi: mi honnan ered, mit okoz vagy mit fog okozni. Így a szindróma megnevezése tulajdonképpen magában foglalja már a terápiát is: le kell vezetni a máj yangot, hogy ne törjön fel – ezzel szüntetjük meg azokat a tüneteket, amik végül létrehozzák a fejfájás jelenségét.

A kínai orvoslásban nem találkozunk fehérjékkel vagy hormonokkal, sem olyan fogalmakkal, hogy immunrendszer vagy pajzsmirigy. De ez nem jelenti azt, hogy nincs erről tudomása. Egyszerűen csak más formában nevezi meg.

Éppen ezért, amikor vírusokról beszélünk, felmerül a kérdés, hogy a vírusokkal kapcsolatban milyen ismeretei lehetnek a hagyományos kínai orvoslásnak, hiszen a vírusok létezéséről nagyjából egy évszázada tudunk. Mit mondhattak vajon az elmúlt évezredekben a kínai orvosok arról a jelenségről, amit ma vírusnak nevezünk? Tudtak róla?

A válasz: igen. Mivel a kínai orvoslás mindig nagy jelentőséget tulajdonított a megfigyelésnek, az orvosi iratok leírnak egy olyan jelenséget, “különös qi”-nek vagy “fertőző hőségnek” neveztek el. Mit értettek ez alatt?

• észrevették, hogy van olyan kórokozó, ami egyszerre nagyon sok embert tud nagyon gyorsan megbetegíteni.
• észrevették, hogy minőségében, kórlefolyásában olyan, mint a többi külső ártó, csak intenzívebb és fertőző.
• észrevették, hogy ez a fertőző külső ártó mindig hőség támadásként indul, vagyis hőség típusú tüneteket okoz.
• és észrevették, hogy nem mindenki betegszik meg tőle.

Mivel a külső ártók akkor tudnak betegséget kialakítani, amikor felborul az ember és környezete közötti harmónia, vagyis a test qi-jénél erősebb lesz a környezeti hatás, így, ha a test qi erősebb, mint a környezeti hatás, az ártó nem tud bejutni a szervezetbe.

Lefordítva: a kínai orvoslás szerint a vírus eredményessége azon múlik, hogy milyen a kapcsolat az ember és a környezete között. Egy ún. erős test qi-vel (immunrendszer) rendelkező szervezet erősebb lesz a környezetből érkező hatásoknál, vagyis a vírusnál is. És ez a szemlélet tulajdonképpen ki is jelöli a vírusokkal szembeni harcot: meg kell erősíteni a test qi-jét.

Milyen kórlefolyást figyeltek meg a kínai orvosok egy „fertőző hőség” támadásnál, vagyis egy vírusnál?

Alapvetően azt látták, hogy a kórlefolyás követi a szél-hőség ártó támadás tüneteinek megjelenését:

• a tünetek: torokfájás, orrdugulás, izomfájdalmak, fázékonyság és hőségérzet egyszerre
• Amíg ezek a tünetek állnak fenn, addig az ártó még nincs mélyen, nem jutott be a test belsejébe, vagyis ekkor még nem súlyos a helyzet
• Ha ekkor állunk neki a kezelésnek, a megfelelő módszerekkel hamar kiűzhető a kórokozó
• ennél a szél-hőség támadásnál viszont nagyon gyorsan változnak a tünetek, vagyis sokkal gyorsabb a kórlefolyás, mint egyébként a külső ártók támadásánál, tehát gyorsan kell reagálni az első tünetek jelentkezésekor
• ha nem sikerül kiűzni az ártót, akkor bejut a test belsejébe, és átalakul belső kórokozóvá, vagyis belső hőséggé, megsértve ezzel egyes szervek működését, a vér és testfolyadékok minőségét

Onnan tudjuk, hogy bejutott az ártó a mélybe, és belső kórokozóvá alakult, hogy eltűnik a külső ártóknál jellemző fázékonyság, vagy érzékenység a hidegre és a szélre. Amíg a felszínen van az ártó, egyszerre van hidegérzetünk és hőségérzetünk, a két érzet váltja egymást. Amikor belsővé válik a kórokozó, már csak a hőségérzet marad, és esetleg megjelenik a láz is.

Nagyon gyakori jelenség, hogy a test belsejébe jutott hőség megreked valahol, és ún. látens hőséggé alakul. Vagyis egy ideig csendben pihen, majd – amikor a test qi-je (az immunrendszer) meggyengül valamitől -, aktiválódik, és tüneteket produkál. Gondoljunk a herpesz vírusra, ami időnként kellemetlenkedik egy kicsit meglehetősen kényelmetlen tüneteket okozva, majd eltűnik egy időre, aztán újra előjön. De eszünkbe juthatnak a covidon átesettek panaszai is, akik a betegség lefolyása után jóval később elkezdtek különféle tüneteket tapasztalni.

Milyen gyógynövényeket tart hatékonynak a kínai orvoslás szél-hőség (vírusos) támadásnál?

• Japán loncot – Jun Yin Hua (Flos Lonicerae)
• Bókoló aranyfát – Lian Qiao (Forsythia)
• Gyermekláncfűt – Pu Gong Ying (Taraxacum officinale)
• Indigófagyökeret – Ban Lan Gen (Isatis)

(Ezekből a gyógynövényekből (loncból és indigófagyökérből) granulátumos formában kapható gyógytea a Rákóczi téri ázsiai élelmiszereket árusító boltban.)

Mivel tudjuk megelőzni a vírusok támadását?

• a vírusok részei az életünknek, nem tudjuk elkerülni őket
• az immunrendszerünk attól is erősödik, ha megküzd velük
• ezért nem az a kérdés, hogy el tudjuk-e kerülni, hanem az, hogy mit kezd a testünk, amikor bejut a vírusos kórokozó
• ahogy fentebb szó volt róla, egy erős test qi minden kórokozóval könnyedén elbánik, ezért nincs más teendő, mint a test qi-t erősíteni

Hogyan erősíthetjük meg a test qi-jét?

• három forrásból tud a test qi-t szerezni: a táplálékból és italból, a levegőből, és a velünk született esszenciából (erről bővebben itt)
• vagyis a helyes étrend és a légzés-mozgásterápiák (daoyin, qigong, tai ji, jóga stb.) meghatározók az egészségünk és az immunrendszerünk számára
• a helyes étrend figyelembe veszi az alkati adottságokat, az évszakokat és az esetleges egyensúlytalanságokat – vagyis egy dinamikusan változó, egyénre szabott étrendet jelent a test figyelése alapján
• a helyes életmóddal tehetünk a legtöbbet magunkért – ez egy mindennapos gondoskodást jelent magunkról, de ha ezt megtesszük magunkért, akkor nem fontos, hogy éppen milyen vírus támad
• a megelőzésre törekedjünk, ne várjuk meg a betegség kialakulását – az egészség egy dinamikus, minden nap változó állapot, amiért minden nap tennünk kell, nem kapjuk készen a kezünkbe