A kínai étkezésben a hüvelyesek, köztük elsőként a szójabab igen előkelő helyet foglalnak el (gondoljunk csak a szójaszósz mindennapos használatára, vagy a vegetáriánus konyha közkedvelt fehérjepótló ételére, a tofura). A hüvelyesek jogosultságát az étrendben tápláló hatásuk biztosítja, a qi-t és a vért táplálják, vagy a nyugati szemlélet szerint fehérjetartalmuk miatt a testet építik. Gabonákkal párosítva létrehozzák a tökéletes kombinációt, mellyel az összes esszenciális aminosavat bejuttathatjuk a szervezetbe.
A kínai táplálkozási szemlélet szerint azonban különbség van az apró szemű (borsó, lencse, adzuki bab, mungóbab) hüvelyesek és a nagy szemű hüvelyesek (szójabab, fejteni való bab, csicseriborsó) között. Az aprószeműek inkább hűtő hatásúak, és kivezetik a fölösleges vizet a szervezetből, illetve méregtelenítenek. Vagyis alkalmazhatók minden olyan problémára, melyek tünetei között ödéma, kelések, vízvisszatartás szerepel. A nagy szemű hüvelyesek nagyon táplálóak, építik a szervezetet, de ezáltal lassítják is egy kicsit, ezért nagy mennyiségben pangást, felhalmozódást idézhetnek elő. Melegítő hatásúak, ezért túlzott fogyasztásuk nedves-hőséget idézhet elő, illetve gázokat a béltraktusban.
Működésüket tekintve a Májhoz kapcsolhatók, kis mennyiségben segítik a Máj qi egyenletes mozgását. A kínai orvoslásban a Máj qi feladata a qi és az érzelmek szabad áramlásának biztosítása. Ha valami miatt (kórokozó, helytelen táplálkozás, intenzív érzelem) sérül a Máj elegyengető funkciója, az hatással lesz az emésztésre (blokkolhatja az emésztési folyamatokat) illetve az érzelmek kezelésére és kifejezésére. A hüvelyesek ezt a szabad áramlást segítik, nagy mértékben fogyasztva azonban Máj qi pangást okozhatnak.
A hüvelyesek lelki síkon is kifejtik hatásukat: a Fa elem (Máj) mozgását követik, vagyis bentről kifelé haladnak, a felszín felé, ezért az Esszenciánk (Jing), önvalónk kifejezésében, megnyilvánulásában segítenek. Azáltal, hogy a Jinget vezetik a külvilág felé, segítenek kifejezésre juttatni a valódi természetünket, és ezáltal megélni a sorsunkat és a küldetésünket.
Hogyan készítsük el a hüvelyeseket?
A hüvelyesek felhasználásának fontos lépése a főzés előtti áztatás. Az áztatás ideje a szemek nagyságával növekszik. Az áztatás a kínai táplálkozásban eleve egy kedvelt technika, hiszen aktiválja a növényben található életerőt. A hüvelyeseknél ez különösen fontos, hiszen hajlamosak megrekeszteni a qi-t a belek szintjén, gázokat okozva ezzel. Ha nagyon beszíneződik a víz az áztatás alatt, akkor érdemes lecserélni. A hüvelyesek főzésénél bőséges vizet kell használni, és hogy a kellemetlen mellékhatásokat elkerüljük, egy darab kombut (tengeri növény) vagy babérlevelet érdemes a vízbe dobni melléjük. A puffasztó hatás semlegesítésére még hagymával és gyömbérrel is főzhetjük őket. Sózni csak a főzés legvégén szabad. A turmixolás is enyhíti a puffasztó hatást, mivel ez a technika yangosít, vagyis a mozgást erősíti, ezért segíti a qi mozgását, hogy ne akadhasson el. Pürésítve gombócot készíthetünk belőle (falafel), vagy krémet (szezámkrém, tahini, lencsepástétom stb.), illetve liszt formájában is felhasználhatjuk (lepények készítésére).
Egy ötrészes reflexió ötödik része életünk évszakairól, azok kihívásairól, tanulságairól, és arról, hogy hogyan segíthetnek minket az évszakok a kínai öt elem tan szerint
Egy ötrészes reflexió negyedik része életünk évszakairól, azok kihívásairól, tanulságairól, és arról, hogy hogyan segíthetnek minket az évszakok a kínai öt elem tan szerint
Egy ötrészes reflexió harmadik része életünk évszakairól, azok kihívásairól, tanulságairól, és arról, hogy hogyan segíthetnek minket az évszakok a kínai öt elem tan szerint
© Copyright 2022. Ortutay Romola e.v.
