A gabonákról - más szemmel

A kínai gyógyászatban a gabonákat elsősorban qi -és vértápláló hatásuk miatt részesítik előnyben. A Lép-Gyomor funkcióköreit erősítik, ami megint csak a születés utáni qi termelését segíti.

Amikor gabonákról beszélünk, nemcsak a rizs, búza, árpa, köles stb. gabonafélékre gondolunk, hanem a nyugati dietetikában ún. pszeudogabonákra is, mint az amaránt, quinoa és a hajdina. Ez utóbbiak kicsit máshogy is működnek, hiszen magasabb a fehérjetartalmuk, mint a gabonáknak, ezért jobban is melegítenek. Ezen kívül a gabonákkal szemben az összes esszenciális aminosavat tartalmazzák a megfelelő mennyiségben.

A kínai gyógyászatban azonban más szempontok szerint értékelik a gabonákat. A felhasználásukat az alapján határozzák meg, hogy milyen a természetük és az ízük, melyik csatornába mennek be (vagyis mely szervek funkciókörét támogatják), illetve milyen a hatásuk. A gabonafélék a kínai szemlélet szerint semleges természetűek alapvetően, vagyis sem nem hűtenek, sem nem melegítenek, ettől csak kicsit térnek el ilyen vagy olyan irányba. Ízüket tekintve édesnek mondhatók, és mivel az édes íz a táplálás íze, sejthetjük, hogy magas a tápláló hatásuk. A Lép-Gyomor csatornába térnek be, tehát ennek a két szervnek a funkcióköreit támogatják, ezáltal többek között a qi és vér előállítását. A felhasználásukat meghatározhatja, hogy milyen területen, milyen éghajlaton termesztik őket (ettől függően lehetnek enyhén melegítő vagy enyhén hűtő hatásúak), hogy mennyi a fehérje tartalmuk, és milyen eljárással készülnek. A teljes értékű gabonák kevesebb eljáráson mennek át, ezért több tápanyagot tartalmaznak, de éppen ezért nehezebb is az emésztésük.

A kínai gyógyászat szerint a gabonáknak szoros a kapcsolata a folyadékok mozgásával. Alapvetően kétféleképpen viselkednek: vagy vizet tartanak meg, vagy vizet mozgatnak ki a szervezetből a Húgyhólyagon vagy a Beleken keresztül, esetleg a légutakon keresztül köpet, orrváladék formájában.

Egyes gabonák, mint a búza, sok vizet tudnak megkötni, főleg liszt formájában, ezért felhasználásuknál gyakoribb a nedvességfelhalmozódás, ami hosszú távon nyálkává alakul a szervezetben. Ezt hasi puffadás formájában lehet érzékelni búzával készült ételek fogyasztása után, főként akkor, ha az emésztőrendszer (a Lép-Gyomor átalakító és szállító munkája) már meggyengült. Az ilyen típusú gabonák viszont jól hidratálnak, testfolyadékokat biztosítanak a szervezet számára, táplálják a Gyomor Yint. Felhalmozódásra való hajlamukat csípős fűszerekkel (kurkuma, gyömbér), vagy keserű növényekkel, illetve csírák fogyasztásával lehet csökkenteni, melyek fogyasztásával segíteni lehet az enyhébb puffadásos tüneteken.

Más gabonák sokkal inkább mozgatják a folyadékokat, ilyen például a kukorica, ami a vizelettel szabadítja meg a szervezetet a fölösleges nedvességtől.

És van olyan gabona is, mint a köles, amely egyszerre nedvesít és mozgat is: a köles táplálja a Gyomor Yint, tehát nedvesít, ugyanakkor nem okoz felhalmozódást, segíti a folyadékok kimozgását a szervezetből.

Nem maradhat ki a felsorolásból a rizs, a kínai konyha mindennapos eledele. A rizsnek sokféle fajtája létezik, barna rizs, fekete rizs, basmati rizs, jázmin rizs, hosszú, közepes és kerek szemű rizs, vörös rizs, vad rizs, édes vagy ragacsos rizs, és természetesen a fehér rizs.

A kínai gyógyászat szerint a rizs táplálja a qi-t, harmonizálja a Gyomrot, erősíti a Lépet, tisztítja a hőség tüneteket (szomjúság, száraz száj, álmatlanság, ingerlékenység stb.) A fehér rizs diuretikus hatású, vagyis segít a felesleges vizet kivezetni a szervezetből, míg a barna rizs inkább köptető hatású, a légutakon keresztül segít megszabadulni a nyálkától. És ha kínai konyháról beszélünk, nem maradhat ki az édes rizs vagy ragacsos rizs a felsorolásból, ami desszertek alapanyaga szokott lenni, de természetesen más formában is felhasználják. A nálunk is kapható mochi ragacsos rizs lisztjéből készül. Angolul glutinous rice-nak hívják, de ez nem a glutén tartalomra vonatkozik, hanem a ragacsosságára, hiszen az édes rizs nem tartalmaz glutént. A rizsek közül a legtöbb fehérjét és zsírt tartalmazza, ezért inkább melegítő hatású, melegíti a Lépet és a Gyomrot, erősíti a qi-t, ezáltal segíti az emésztést. A fehér rizstől abban különbözik, hogy inkább összehúzó hatása van, vagyis visszatartja a nedvességet. Ennek a hatásnak köszönhetően a nagy folyadékvesztéssel járó folyamatok ellenszere lehet: hasmenés, túlzott izzadás, gyakori és bőséges vizelet (pl. cukorbetegségnél) esetén alkalmazható. Viszont éppen folyadékmegtartó hatása miatt nyálka felhalmozódás esetén nem ajánlott a fogyasztása.

Mivel a folyadékok átalakítása, szállítása is a Lép-Gyomor (Föld elem) feladatai közé tartozik a kínai orvoslásban, ha meggyengül ez a terület, akkor a gabonafélék, főleg a magasabb fehérje tartalmú, tápláló, vízmegtartó gabonafélék emésztése problémát okozhat. Ebben az esetben kis mennyiségben szabad csak fogyasztani gabonát, azok közül is a könnyebben emészthetőbbeket (fehér rizs, köles), kis étkezések formájában, jól megfőzve.