A döntéshozatalról

Mindannyian napi szinten kerülünk döntéshelyzetek elé: mi legyen a vacsora; melyik útvonalat válasszam a munkába menet, hogy ne kerüljek dugóba; mit igyak reggel: kávét vagy teát; mit vegyek fel; mi legyen az esti program. Ezekkel a helyzetekkel alapvetően könnyen boldogulunk, főleg, ha van már egy bejáratott rutinunk, így nem terhelnek meg különösebben sem érzelmileg, sem mentálisan ezek a döntési folyamatok.

Vannak azonban olyan helyzetek is, amire esetleg nincs bejáratott stratégiánk a döntéshozásban, vagy esetleg negatív előképünk van. A döntéshozás mindenkinek másképp okozhat nehézséget. Van, aki két dolog közül könnyen választ, de több dolog közül már nem. Van, aki fordítva van. És van, aki nem választ, hanem halogat esetleg, vagy elkerülő technikákat alkalmaz.

Van, aki hirtelen felindulásból dönt; van, aki inkább az elvárások szerint választ; van, akit az érzelmei vezérelnek inkább, más meg számba vesz minden pro-t és kontrát. És van, aki képtelen döntést hozni, és végtelenül elbizonytalanodik, valahányszor felmerül benne a választás lehetősége.

A kínai orvoslás szerint a döntési képesség több szervkör (elem) munkájának végeredménye és függvénye. Ezért amikor nehézségeink vannak a döntéshozásban, vagy nehezen választunk, felmerülhet a gyanú, hogy a háttérben valamelyik szervkör meggyengült, és nem támogatja a döntési folyamatokat.

Az első számú döntéshozó a Szív, aki a birodalom (test és személyiség) császára, központi uralkodója. Ő dönti el, hogy mi jó nekünk, és mi káros számunkra. Ebben a folyamatban a Szív szervpárja, a Vékonybél segíti, aminek szervi és mentális szinten is az a feladata, hogy szétválassza a tisztát a zavarostól, vagyis a szervezetet tápláló dolgokat a szervezet számára nem hasznos dolgoktól. Tehát itt két dolog között történik választás, és mindig az fog nyerni, ami a Szív megítélése alapján helyes lesz.

A Szív ezen kívül felelős még azért, hogy felismerje a prioritásokat, és ez alapján hozzon döntéseket. A cél mindig az integritás, ezért a választást mindig az fogja meghatározni, hogy mi illeszthető bele a már meglévő struktúrába, érzelmi és gondolati rendszerbe. Ezért, ha valaki nem tud prioritásokat felállítani, felismerni (mi fontos és mi nem), vagy nehezére esik eldönteni, felismerni, hogy mi jó és mi nem jó számára, valószínűleg megsérült a Tűz eleme, a Szív és Vékonybél munkaköre.

A második számú döntéshozó a Máj, a birodalom stratégája. Ő felel egyrészt a birodalom határaiért, másrészt ő fogalmazza meg a jövőbeli terveket, irányokat, azt, hogy merre üdvös vezetni a birodalmat. A Máj a fegyverhordozója, az Epe segítségével felelős azért, hogy a felmerülő sokféle lehetőségből kiválassza azt, ami segít minket a céljaink megvalósításában. Ők ketten döntik el azt is, hogy milyen lépésekkel lehet eljutni a célig. Ha tehát azzal van problémánk, hogy milyen irányba menjünk, és azt hogyan tegyük, vagy mindig elbizonytalanodunk saját magunkban, a Fa elemünk két munkása, a Máj és az Epe került diszharmóniába.

Mi segíti még a döntési folyamatokat?

A Víz elemen keresztül a Vese biztosítja az elszántságot és kitartást ahhoz, hogy a döntéseink meg is valósuljanak. Ezért, ha azt tapasztaljuk, hogy meghoztuk egy döntést, de valamiért nincs erőnk megvalósítani, előfordulhat, hogy gyenge a Víz elemünk hozzá.

A Föld elemünk a Lép-Gyomor átalakító, emésztő munkájának köszönhetően segíti a mentális emésztést, vagyis a gondolkodást a döntési folyamatban. Ha úgy érezzük, hogy azért nem tudunk döntést hozni, mert nem jutunk egyről a kettőre a helyzet végig gondolásában, akkor valószínűleg a Föld elemünk gyengült meg, és akadályozza a döntési folyamatot.

És ne feledkezzünk meg az intuícióról sem, mert hiszen minden racionális döntésben van egy irracionális mozzanat, ami végül az egyik oldalra billenti a mérleg nyelvét. Az intuíciót szintén a Fa elemnek, rajta keresztül a Máj mentális aspektusának, a Hunnak köszönhetjük.

Egyszóval, annál könnyebben hozzuk meg az életünket támogató döntéseket, minél harmonikusabban működik bennünk az Öt elem, és általuk a különböző szervkörök. Sajnos, nem mindig vagyunk ilyen állapotban, de azt ne felejtsük, hogy akármi is van, mindig van választási lehetőségünk, mindig dönthetünk, és néha jobb egy téves döntést meghozni, mint egyáltalán nem hozni döntést.